2008. július 29., kedd

Műanyag élet

Egyszerűen herótom van már genyósziti műanyag lakóiból, akik fontoskodva jönnek-mennek, a tömeggenyóközlekedési eszközökre egymást félrecseszve túrják be pudvás testüket, aztán meg hőzöngve tolakodnak a nyavalyás csomagjaikkal, közben meg fejben dúdolgatják a rühes ótvar rádiók egész napos primitív melódiáit, s lesajnáló tekintetükben ott csillog mérhetetlenül ostoba gondolataik egész garmadája. Rókáznom kell tőletek, visszafojthatatlanul. Nyomuljatok, tapossátok egymást, meg az ocsmány kutyáitokat szarassátok, egyetek sok trutymót, és fújjátok egymás képébe tróger lehelleteiteket. Ne adjátok fel, higgyetek magatokban, persze majd valóra válnak a menő vágyaitok, s elmondhatjátok, hogy tettetek valami fontosat, és majd okoljátok hibáitokért punnyadtestű szomszédaitokat. Szaladjatok a boltba, és shoppingoljatok orrba-szájba hányásig. Na meg irigykedjetek bőszen, mert az jól megy, de ne gondolkodjatok soha, csak nyavalyogjatok, világ barmai.


2 megjegyzés:

Hőbörgőbőr írta...

Vesszen Genyósziti! Egyenek szart!!

Hőbörgőbőr írta...

És ezennel reinkarnálódott Henry Miller! Na, ha ez igaz lenne, az tuti, hogy Madzsarisztánban tenné, közelebbről Budagenyószitiben, és itt hőbörögne ő is vélünk!!