2008. július 23., szerda

A XXI. század lovagjai, avagy parasztból is lehet nemes vitéz?



Hát meg olyan! Hogy már megint egy esős nap Genyószitiben, tiszta England! Gondoltam, ma kipróbálom, milyen is ernyővel közlekedni, tényleg olyan roppantul bonyolult dolog-e, mint ahogy azt Genyósziti lakosai próbálják elhitetni a külvilággal? Fogtam hát a tajparasztság eme újkori szimbóleumát, s neki a kalandoknak! Hát bazze! Lássanak hát csodát kicsik és a nagyok! Egy kis odafigyeléssel meg lehet csinálni, hogy nem baszod ki mindenki szemét, nem fröcskölöd pofán a gyanútlan pógártársat! Nekem legalábbis, nem akarok szerénytelennek látszani, de sikerült!!!!!


Persze voltak mán megint kivételek! És már megint nem értettem, hogy miért az aluljáróban, miközben várjuk a metrógenyót kell összecsukni, persze csak félig az ernyőt? És mivel csak félig van bécsukva, nagyobb helyet foglal, tehát jól össze lehet baszni vele mindenkit aki mellett elmegyek, dehát kurvanyád! Ne bennem törüld mán szárazra az ernyődet!


A legszebb, amikor azok a baszott hosszú, hegyesvégű ernyők kerülnek illetéktelen kezekbe! Naná, hogy a tajparaszt jól megmarkolja a nyelét, mintha faszt szorongatna, hegyes végével hátra lengeti, mint paraszt a kaszát, az emberfia meg örüljön, ha megússza tökönbököm szúrás nélkül a kalandot! Jaj, hát legeslegmégszebb, a hosszas csatározásokban megroncsolódott nyitott esernyő, melynek borítása már felszaladt egy két küllőn, s az ernyőnek legalább egy küllője hegyes végével a látógömböd előtt kaszál!! Azt nagyon bírom!!


S kijössz a metróból, már láthatod, hogy korunk lovagjai készülnek a tornára, s a lépcsőn felfelé haladva, mint a középkorban, ha kardok repültek ki pengve hüvelyükből, hallhatod hogyan csattognak az ernyők kinyílva, csatára indulva!! És felhangzik a fejekben a kürt, és indul a horda felfelé, gyermeket, öreget, diákot és pógárt borítva! Lássuk ki lesz a győztes? Ki éri el az ajtaját éppen becsukó villanyos seggét elsőként?


Kard ki kard faszfejek! Ha harc, hát legyen harc!

Nincsenek megjegyzések: