Szar arc in da hósz

Hát, hogy miért hor a Főd a hátán ennyi parasztot? És hoty a büdös picsában van az, hogy ezek nagy része Genyószitiben vert tanyát?

Itten e, ahun gályázom, nahát szóval, belváros, meg minden lószar, lakóház. Abban a mi kis irodánk. Három szinten szinte minden. Ganéfalvai tahó szőröstalpú büdös parasztok! Mán akik itten lakóközösséget alkotnak, vagy mi a rák! Hát pógárok, nya!

Mindenik feszt idejön nyavajogni, azt azért hozzáteszem, nem mi vagyunk az egyetlen cég a házban!

Kurva nagy kartondoboz a kukák mellett: mán csoszog is befelé az egyik vín szipirtyó, hogy aszongya: - Mán megint telerakták a kukát kartondobozzal!

- Hát kézcsókom! A doboz, én legalábbis úty láttam, hoty a kuka mellett van! Másrészt, mi a fasz közöm van nekem a dobozhoz?

- Mert maguk rakták oda!

- Na, apád faszát te tahó! Takaroggggy!!!

Úristen! A körfolyosón dohányol az embör fia néha. Jön a vín buzi a szomszédból:

- Mit gondolnak, miért vittem el maguk elől a virágládákat?

- A mi virágládáinkat? Szóval maga volt! Hát biztos kleptónak taccik lenni!

- Azé vittem el, hogy itten nekem ne dohányozzanak!

- Nem magának dohányzunk!

- Én meg majd jó főjelentem magukat!

- Mi van????????

Másnap jön a ház üdvöskéje, vín dzsipszi takarítónő, hogy aszongya hogy:

- Panasz van magukra! Dohányoznak a folyosón!

- Há hol a búbánatos tökömben dohányoljak, mán ha meg nem sértem, aranyoskám?

- Panaszkodnak, hogy hamu vann a fődön, meg a folyosón!

- Maga a takinéni, takaríccson!

- Meg béhorggyák a lakásba a hamut a cipő talpán!

- Hát, na! Ki mit gyűjt! Meg amúgy, egy: lábtörlő! Kettő: az senkit nem zavar, hogy a gennyes szar fosom uccáról a cipellőn a kútyakulát is béhorggyaja lakásba? Tessen innét takarodni!

A következő: hát ugye nálunk általában még este 10-kor is van élet, setétben ugye mégsem lehet... Jön a vín kurva szemben lakó, hoty:

- Maguknál állandóan ég a villany!

- Nasésaztán?

- Bevilágit hozzám! Zavar!

- Tessen talán béhúzni a függönyt!

Erre a lehető legintelligensebb über magyar válasz csattan:

- De én nem akarom béhúzni a függönyt!

- Hát én meg nem akarom leoltani a vellanyt! Húzzon el drága!

És ez így megy minden nap! Hajrá magyarok! Ez az igazi jó ejrópaji mentalitás! Ezzel a zseniális hozzállással még egyszer győzni fogunk!

Mikó indul?

Na már megint a vasút. Hát persze amikor 30 kilométert másfél óra alatt tesz meg a vonat, akkor már egy kicsit kezd herótom lenni. Csak néz a marha maga elé, és hőbörög magában, mennyünk már!!! Ez megy hétfőn, majd kedden, és holnap mi lesz, meg holnapután? Tegnap este pont Badárral volt egy interjú a tévében, aki azt ecsetelte, hogyan kreatívkodott bakterként, majd forgalomirányítóként 12 évig a MÁV-nál, azaz hogyan szívatták orrba-szájba az utasokat, meg a sorompónál várókat. Fotelből nézve, munka után lehiggadva, egész szórakoztató volt, ám hamarosan eljövén a reggel, s az állomás felé haladva saját bőrömön éreztem, eme társaság kreatívkodását: egy tök tudja milyen vonat, tök tudja milyen menetrend szerint húzott el az orrom előtt. ÜP hatszázmillióóóóó!!!!!!!
Nagy gané az egész. "Menetrenden a jövő." Naná, hogyne. Pont azon. Anyád jól van? Ja mingyá havazik!!! Csak még előre szólok, hogy legyen idő felkészülni, mert igen, télen eshet a hó világbarma és befagyhat a váltó. Ja és hétfőn autómentes nap volt! Forgalmival ingyen lehetett mávozni! Király. Hol is hirdették ezt? Hát a vonaton menet közben, meg a mávstart honlapon. Kösz. És még egy fiatal csirke pogácsával kínálta az utasokat, egy idiótának öltözött meg a vasúttörténeti park szórólapját osztogatta. Danke!

Hö? Mijeza zoszlop Júcsa?

Ki gondolta volna, hogy az imádott közlekedési vállalat milyen tudatosan tervezi jövőjét - pontosabban, súlyosbítja csődjét és közröhejjé válik. Sokan nem is tudják, hogy miközben orrba-szájba arról pofáznak, hogy nincsen pénzük semmire, a buszok állapotát jobb ha nem is tudják az utasok, mert halálra rémülnének az igazság hallatán, a világbarmai GPS-el felszerelt buszokat is üzemeltetnek Genyószitiben!!!!! A megállókban ilyen kijelzőn lehet nyomon követni, hogy mikor érkezik a következő járat, s ámulhatunk vajon mi a rohadt büdös FRANCNAK?????
Ezennel kiosztom a létező legnagyobb ÜP-díjat annak a nagyokosnak, aki ezt megszervezte és a rohadt cégének némi bevételt csinált ezzel (persze ezért vegyél bérletet meg menetjegyet, hogy ezek a mocsok rohadékok ilyenekre költsék!), plusz kisebb ÜP annak a kiscsírának, aki már odaírta kreténségét alkoholos filccel. NYASGEM mindkettőnek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Bem rakparti séta

Há meg olyan, hogy lesz valami macskakiállítás Genyószitiben. Biztos oda készül a város összes macskája, vagy már nem sikk macskát tartani. Manapság vagy pulit tartanak a belvárosban, vagy kutyának nem nevezhető kézitáskának álcázott szőrpamacsokat, akik alutasakos nyavajákkal táplálkoznak, de a macskahiány épp úgy nem normális, mint a ma reggel készült kép a Duna partján. Pár lépésre a külügyminisztérium, látótávolságban a parlament, sétálgató turisták, városnéző buszok, és hopp mibe botlik az ember? Pihenő egérke, vagy csak egy elhagyott élethű macskajáték. Érdekes egyébként a rakpartnak ez a része, elég kihalt, a házak is eléggé le vannak rongyolódva, s gondolom nyugdíjasokkal vannak tele, akiket már nem lehet innen kirobbantani. Kell nekik a panoráma. Meg a bűz. Meg az augusztusi tűzijáték. Baromság. Ezek pedig már rohadt drága ingatlanok. Na und? Le kell bontani mindet, és hoteleket építeni (meg presszókat bele). Meg egy rakás bankfiókot mert abból úgysem elég soha, ja meg lottózókat a hülyék adójának beszedéséhez.

Az élet értelme

...a munka! - mondta a bajuszos történelemtanárnéni. Én meg értetlenül álltam eme kijelentés előtt, úgy 12 évesen. Itt van pl. ez a nyamvadt szavazás, nyűves 14 szavazatból most jól megállapítom, hogy majdnem mindenki rühelli a munkahelyét, azt a 2-őt meg, akinek többnyire jó hangulatban telnek napjai, csak irigyelni tudom. Ezennel bevallom én is szavaztam egyet, mégpedig arra, hogy a retek munkában - ami ugye mint tudjuk az életünk értelme - gyakran káromkodok, csapkodok, megfélemlítem munkatársaim. Hát persze amikor egész nap totál túl van terhelve az ember és folyamatosan újabb irtózatosabbnál irtózatosabb baromságokkal találják meg, miközben a többi marha felszabadultan éppen azon kacarászik, hogy a rohadt százforintos boltban milyen hangyairtót vegyenek a tornácra, s ömlenek az újabb feladatok, de te marha barom világ barma csinálod mert nem akarsz ott rohadni estig a többi meg úgysem tudja megoldani a problemákat, mer hülye mint az állat, felelősséget képtelen vállalni, lepasszol mindent a rákba, és te meg a szutyok diplomáddal kitörölheted nekik még az sincs mégis nagyobb megbecsülést kapnak és akkor már nem érdekel hajigálod a papírokat mert már herótod van a genyó papírokból is ütöd vágod a billentyűzetet és fogvicsorgatva vérmesen boxolsz a levegőbe irdatlan pofabetöréseket imitálva, ráadásul még rátesz a lapátra, amikor egy másik idióta majom is hasonlóképp viselkedik a környezetedben és ő is hőbörög cifra trágárságokat üvöltve az éterbe meg az agyatlan majmoktól is tele van a tököd akikkel tele van ez a roskatag fostalicska iroda, na igen hát akkor pont ilyennek képzelem magam mint a fenti képen látható őrjöngő dühöngő FRKSMBR.
Most tényleg ez volna az élet értelme? Egy francokat!
ui.: majd ha nagyobb lesz a látogatottság, majd csinálunk újabb szavazást, addig mi a ráknak? kommenteket sem írtok na, hát kinek hőbörögjön az ember mi??? Hát csak úgy bele a nagyvilágba oszt jóvan! Élet értelme - világbarma marhaállat egy ekkora mérhetetlen idióta baromságot!!!!!!!!!!! Genyószitiben a sok nemnormális között, kis punnyadt testükkel hőbörögnek összevissza utolsó nyamvadt retek kisstílű pöcs meg picsa!!!!!!!!! Nagyokosok!

Mondd meg Ödönnek, hogy a jó.....

Hát meg olyan! Mostan leugrattom Erste Ödönhöz, merthogy ugyebár kb másfél hónapja bétipegtem hozzájuk, hogy ugyan had szüntessem mán meg a náluk lévő, de kurvára nem használt bankszámlámat! Mondották ok!

Erre másfél hónap elteltével kapok egy számlakivonatot, hogy hát én tartozom! Na ok! Bebattyogok! Tök üres a bank, lézeng bent két banktisztviselő plusz egy rozzant terminátor biztonsági ember, aki közli, csüccsenjek le, minnyá lesz valami! Hát köszike! Akkor csüccs!

Hogy miért kellett tíz percet ücsörögnöm, nem értem, jó volt, légkondi, unott pofák, beszállingózik még két delikvens, azok is várakozó álláspontra helyezkedtek, közben a két bankemberke egymás közt szép nyugisan elfecserászik. Na végre! Megjelenik egy kis köpcös, kb 25 éves bankos mókus, nagyban törölgeti a száját, elrakja szép komótosan a kis műanyag ételesibriket, megvolt az ebéd, lehöt melózni! Délelőtt fél 11 volt!

-Tessék parancsolni!

Előadom porblémám, mire kölzi:

-Ahogyan már mondtuk...

-Nekem nem!

-Mit?

-Most magyarázkodás jön!

-Nem, hanem nálunk két lépcsőben megy a számla felmondás!

-??

-Előbb megszüntetjük a bankkártyát, majd kb 30 nap múlva a számlát! Ön most azért tartozik, mert még volt számlavezetési díj erre az egy hónapra! Hoppá! Most nézem csak! Ez a számla még aktív!

(Aktív a kurva anyád, te majom)

-És mégis mirefel az egyhavi vezetgetési díj?

-Hmm.

(Ez jó válasz!)

-Meg amúgyis! Legutóbb arról volt szó, hogy kiszámítják, mennyi a számlavezetési díj, én azt kipengetem előre, mert a tököm sem akar ideugrálni idétlen időkig!

-Igen, látom is volt befizetés! De mégis, tartozás van!

(Na, gondolom, szopjál le ducikám!)

-Akkor ezt most be kellene fizetni a pénztárban! És akkor rendben is vagyunk! én addig lepecséltetem a papírokak!

-Kösz! Szuper!

Béfizetek, papír sehol! Mondom a pénztáros srácnak:

-Hát a papírosokkal mijja nagy helyzet?

-Hol vannak?

-Ezt én kérdeztem előbb!

Hát kolléga gondolta, trécselget egy kicsit a kollegínával, had várjon az a barom ügyfél! Közben bétipeg egy nagy dromedár vénasszony, szegény pénztárosnak elkerekedik a szeme.

-Látom, törzsvendég!

-Az - feleli elsápadva - iszonyú büdös a néni! A múltkor meg a 40 fokban átlátszó ruhában jött le, és a nagy melegre való tekintettel nem volt rajta alsónemű!

-Basszus! Mér' nem akkor jöttem!

Végre megvannak a papírok! Fasza! Mehetek végre a csába! Még búcsúzóul megnyugtat a kis köpcös:

-Természetesen, bármikor nyithat nálunk számlát a közeljövőben is!

Hát kösz! De kösz nem! Te ÜP kocsáj!

Hív a vasút, vár a bánya

Na szóval! Genyósziti lakosai ismét remek napra ébredtek. Miközben az akciós esernyők és oxigéndúsított hathetes péksütemények áradatában bérletért sorban állva gondolatban jól beszólogattak a tőlük hangyapukinyit esendőbb kinézetű bogártársaiknak, s vérmes tekintetükkel méregetve egymást dühödten hőbörögtek magukban, egy bekattanat hugyos kutya nyálcsorgatva csörtetett keresztül a forgalmas aluljárón. Szinte röhögött a sok marhán, akik megrőkönyödve nézték a rögtönzött parádét. Ez a farkasfelmenőkkel rendelkező fenevad többeket megfélemlítve lenyűgöző önfeledtséggel szlalomozott a babakocsik, vínbanyák, retkes taták meg nyamvadt táskakutyás nőcskék között. S ekkor...

- Köszönjük, hogy utazásához a MÁV-ot választotta!

Hoppá, egy cseppet kicsordult a nyálam. Mi? Haggyatok má' a rákba! Mi a tökömet választottam volna?? Tán fussak a munkába? Hülyegyerek. Ööö micsoda álom! Vagy valóság? Na irány a bánya, ma is jól indul a napom.

Kirk kapitány Magyarországhoz csatolta Rómát

Nem akarok feltétlenül, állandóan csak fikázni, de ha már olyan hülyeségek történnek, mint... Hát akkor már de!

Úgylátszik az újságírók is lehetnek egyszerűek, hüjék stb., na ja ezt eddig is tudtuk. Olvasgattam a hazai nyomatott sajtó egyik jeles képviselőjének mai példányát, persze, ha már egyszer a kezembe nyomatták! Ok! túlzott színvonalat nem várok el az ehhöz hasonló lapoktól, de szemetszúrt egy két aprópopóság a Metro mai számában, s fel merült bennem a kérdés: T.J. Hooker ténleg magyar-e, Rómát mikor csatolták Madzsarisztánhoz? Szóval, Metro mai szám, hazai hírek rovat, online változatban, szintén egy kreatív, bár eltérő rovatcím: itthon. Azannya! Ezen aztán köllött gondolkodni!

Szóval, mélyinterjú T.J. Hooker alias Kirk kapitány alias William Shatnerrel! Hát, mondok akkor biztos itten járt a hős, ha mán meg köllötött interjúzni! Bakker! Az interjú készült Rómában! Há', akkó biztos valami túlbuzgó madzsar kisleány írta! Majdnem, Mattia Nicoletti. Akkor hogy van most ez a Kirk kapitány hazai hírek?

Persze maga az írás is roppant színvonalas, már rögtön az első kérdés (már amennyiben ez kérdés): "Nagyon elfoglalt 77 évet élt eddig...." - helyette lehetett vón kérdezni: Mér' nem döglesz mán meg?

Vagy: "A modern technikával mi­lyen a viszonya? Kirk kapitány elég high-tech figura volt..." - mi van???????

Mattianak vajon tényleg azt mondták a szerkesztőségben, hogy eriggy fiam! Itten landolt Kirk kapitány! Kapjad mikrofonvégre!?

És ha Schwarzeneggerrel köllött volna interjúzni, megkérdezi, hogy hogy bírja elviselni a Terminátor óta azt a sok fémet a testében? Vagy Mark Hamilltől: Milyen érzés volt, mikor Darth Vader levágta a kezét?

Én kérdezném Mattiatól: Jó hülyének lenni?

Most tényleg! Ez csak EGY példa! De tényleg ez az újságírás??? Ez még nem, de már majdnem ÜP gyanús! Jó lesz vigyázni!!

Ezennel úgy döntök, hogy mostantól lapszemlézni fogok!!

A XXI. század lovagjai, avagy parasztból is lehet nemes vitéz?

Hát meg olyan! Hogy már megint egy esős nap Genyószitiben, tiszta England! Gondoltam, ma kipróbálom, milyen is ernyővel közlekedni, tényleg olyan roppantul bonyolult dolog-e, mint ahogy azt Genyósziti lakosai próbálják elhitetni a külvilággal? Fogtam hát a tajparasztság eme újkori szimbóleumát, s neki a kalandoknak! Hát bazze! Lássanak hát csodát kicsik és a nagyok! Egy kis odafigyeléssel meg lehet csinálni, hogy nem baszod ki mindenki szemét, nem fröcskölöd pofán a gyanútlan pógártársat! Nekem legalábbis, nem akarok szerénytelennek látszani, de sikerült!!!!!

Persze voltak mán megint kivételek! És már megint nem értettem, hogy miért az aluljáróban, miközben várjuk a metrógenyót kell összecsukni, persze csak félig az ernyőt? És mivel csak félig van bécsukva, nagyobb helyet foglal, tehát jól össze lehet baszni vele mindenkit aki mellett elmegyek, dehát kurvanyád! Ne bennem törüld mán szárazra az ernyődet!

A legszebb, amikor azok a baszott hosszú, hegyesvégű ernyők kerülnek illetéktelen kezekbe! Naná, hogy a tajparaszt jól megmarkolja a nyelét, mintha faszt szorongatna, hegyes végével hátra lengeti, mint paraszt a kaszát, az emberfia meg örüljön, ha megússza tökönbököm szúrás nélkül a kalandot! Jaj, hát legeslegmégszebb, a hosszas csatározásokban megroncsolódott nyitott esernyő, melynek borítása már felszaladt egy két küllőn, s az ernyőnek legalább egy küllője hegyes végével a látógömböd előtt kaszál!! Azt nagyon bírom!!

S kijössz a metróból, már láthatod, hogy korunk lovagjai készülnek a tornára, s a lépcsőn felfelé haladva, mint a középkorban, ha kardok repültek ki pengve hüvelyükből, hallhatod hogyan csattognak az ernyők kinyílva, csatára indulva!! És felhangzik a fejekben a kürt, és indul a horda felfelé, gyermeket, öreget, diákot és pógárt borítva! Lássuk ki lesz a győztes? Ki éri el az ajtaját éppen becsukó villanyos seggét elsőként?

Kard ki kard faszfejek! Ha harc, hát legyen harc!

Eine marha allé á Englaland

Pár napja tágra nyitott szemmel járok-kelek, de eddig mindhiába: semmilyen sérelem nem ért, felháborító vagy kiborító dolgot nem tapasztaltam, ami némi hőbörgésre sarkallott volna. Ennek örömére elmesélem egy élménygazdag berúgásom történetét.Egy napfényes nyári szombaton egy angol falusi kocsmában ingyenes grillpartit rendezett a thaiföldi tulaj. A délben kezdődött buli jól indult, egymás után gurultak le a sörök, csúszott rá a grillezett csirkehús, a mindenféle keleti saláta, meg köretek, felesek. Ekkor ettem életemben először és utoljára egy szép nagy falatnyi frissen reszelt gyömbért. A hatás minden képzeletet felülmúlt (a csilipaprika ehhez képest fosnudli), s eme nem túl vidám közjátékkal a helyieket sikeresen elszórakoztattam egy pár másodpercig, míg a krákogástól meg prüszköléstől majdnem megfulladtam a helyszínen. Ezek után természetesen csak újabb sörökkel lehetett csillapítani az izgalmakat, amire a karaoke-parti miatti lámpaláz leküzdéséhez is szükség volt. Szólt a Beatles, az ABBA meg miegymás trutymó, a helyiek meg dőltek a röhögéstől. Marha kelet-európai milyen nyelven karattyol? - gondolhatták többen.

Na de egyszer minden buli unalmassá válik a hőbörgő fiatalok számára, ezért elhatározták, hogy nekivágnak a nagyvilágnak. Irány a tenger. Egész hamar eljutottunk stoppal az 50 km-re lévő partig, útközben még ügyfeleket is toborzott angol utitársam rágcsálóirtáshoz, görényfedeztetéshez, meg birkavételhez. Nemhiába, Kelet-Angliában mit csináljon egy marha? Gyerekfelügyeletet tán csak nem vállalok. Szóval, ha már ily szépen benyomtunk mint a disznó, és be is zabáltunk, akkor kedves angol ismerősöm megmutatja mi az angolok nemzeti eledele: hát a fish and chips. Na bejártuk a fél várost mire megtaláltuk a halast, de éppen bezárt (és nem volt hajlandó kinyitni, hiába kopogtattunk bekábult fejjel bambulva be a kirakaton, nem is csoda, hogy esze ágában sem volt kinyitni két ekkora marhának), nem baj nyomjunk egy kebabot! Ott is megkérdezték kér-e csípőset? Naná! A túristák meg csodálkozva néztek, amint a két benyomott marha zsírcsorgatós tengerparti zabálást rendezett.Egyébként dögunalmas volt az angol tengerpart is. Úgyhogy mennyünk inkább haza, legalább üvöltetjük egy kicsit a Ponyvaregényt.

Persze ismét stoppos marhákként bandukoltunk az út mellett, egyre kilátástalanabbul, amikor satufék, megáll egy angol barom, valamit makog, hogy gyere ide kisfiam vagy valami hasonló, a szöveg meg: "...fuck..fuck..you..bastard..fuck.." Majd gázra rálép, elhúz a francba. Király ez az ország, a nagy jólétbe...ide se jönnék lakni, az biztos. (Óó fekiin shájt!).

Nem baj kitartás nem vagyunk messze, persze a kutya sem vesz fel, nem szabad feladnunk, keménynek kell lenni, mondja a barátom. Ő már 17 éves kora óta a SAS ifitagozatában nevelkedett, valami kommandóskiképző biszbasz, ahol alapismeret a túlélés. Oké haver, nem szarunk be, kitartunk. Aztán úgy 11 körül tökrészegen koppsötétben már minden stoppos reményünk szertefoszlott. Hát akkor marad az erdő. Elalszunk az út mellett, majd reggel a világosban felvesznek. Persze rakjunk tüzet, meg aludjunk könyökölve, á nem jó meglátják a tüzet, oké barátom ne fagyoskodj tovább, kemény csávó vagy hívjunk egy taxit. Hálló? ...itt megyünk az út jobb oldalán a H és C faluk között félúton, mikor tud ideérni, már szét vagyunk fagyva teljesen!! Jöjjenek minél előbb! Az életben nem stoppolok többet az biztos - gondolta a marha.

Mellypor - Atyaúristen kirepültem

Hát meg ollyan, hogy napok óta nem jutott eszembe semmi hőbörögni való, minden klasszul ment, pl.: a gázműveknél mosolygós ügyintézővel sikerült ügyeket intéznem (pedig hejj de készültem a nagy találkozásra!). Ezért egy olyan történetet osztok most meg veletek, amikor velem hőbörgött valaki.

Élénken él bennem annak emléke, ahogy a szakközépiskolában bajuszos kiscsíraként játszottuk a vagánycsávót. Érdeklődési körünk gyakorlatilag három témára fókuszált: pia, nők és zene. Eme szentháromságba már sehogy sem fért bele a tanulás, aminek meg is volt az eredménye. Sajnos minden évben volt egy kötelező nyári gyakorlat, amit az első évben alapgyakorlatokkal töltöttünk, azaz reszeltünk, kalapáltunk, csavaroztunk (ja, ipari szakközépiskola). Az első nap engem két idióta mellé osztottak be, na gondoltam majd most megcsillanthatom zseniális vezetői készségeimet és teljes erőbedobással átveszem az irányítást.


A feladat látszólag elég egyszerű volt: egy hosszú vasrudat x egyenlő részre osztani, majd a darabokat egy gyalugéppel asszem 20,5 cm-esre tovább csonkítani, s ha ezzel megvagyunk, kézi reszelővel lereszelni 20 cm-esre. Na több se kellett nekem, rudakat satuba befogni, nyomjad rá öcsém még 3 millimétert, na még egyet, á ne szarozzunk, nyomjunk rá mégegyet! Ne dumálj már összevissza, mindjárt kész leszünk, tököm fog itt félcentiket reszelni. Na kész vagyunk. Megmérem, ledöbbenek, mint amikor nem akarod elhinni, amit látsz. Egyik sarkánál 19,8 másiknál 20,1 harmadiknál 19,7 cm, na asszem végünk van. Nem baj hátha nem veszi észre a vén barom! Viszem oda, mutatom. A 120 kilós monstrum oktató elkezdi mérni, először csak hitetlenkedik, kér egy másik tolómérőt, nézi újra, de ekkor már szédületes sebességgel lilul be a feje. Felpattan, üvölt mint állat, majd érthetetlen hőbörgése közepette jobb tenyérrel egy akkora mellyport nyomott belém, hogy azon nyomban több méternyit repültem hátra, s a lendülettel fékezhetetlenül repültem az udvar felé. Nesze kiscsíra! Mellypor, köll még valami?? Azt hiszem ez volt egy jómunkásember-karrier sikeres kettétörése.

A posta, a marha meg a banya (esti mese)

Na gondolta a világ marhája eccer, elmegy a postára befizetni a csekkeket. Már az ajtóban látszott, hogy a tömeg miatt valószínűleg csak mélyrelaxált alfa állapotban lehet valahogy majd kibírni a sorbanállást a harminckét fokban, de mit tehet hősünk? Bevállalja? Igen vagy nem? Légy kemény, vállald be! Egyszer élünk, vállaljuk be.

A 40 négyzetméteres gőzfürdőben húszegynéhány ügyfél topogott egyik lábról a másikra állva, nyaknyújtogatva, előretekintgetve. Kerűlt is valahonnét egy ócska szék. Hát az öregasszonyok elképesztő gyorsasággal vércsemód vetették magukat rá. Aztán messziről kiabáltak érthetetlen szövegeket a franc tudja kinek és mi célból. Voltak ott fontos emberek is, akik bizonyára siettek, de a legsürgősebb dolguk természetesen a parancsolgató vénbanyáknak volt. A főbanya aki teljesen átvette az irányítást percenként meggondolta magát, és egy másik sorba állt át, hogy az ott állókat is boldogíthassa türelmetlenkedő siettető VÍRNYÍKOLÁSÁSVAL. Még ez sem volt neki elég, többször kiállt a sorból, előrement az ügyintézőhöz, felháborodva próbálván átszervezni a postahivatal munkamenetét.

A marha meg csak az óráját nézte, hogy mikor lehet már innen elszabadulni, végleg megszökni, disszidálni erről a fertelmes és rohadtul feleslegesen másokat siettető és stresszelő fos helyzetekkel teli városból meg országból!!!!!!!!!! MARIKA a rongyot!!!!!!! Nekünk még itt dolgunk van!

Na szóval pósta! Há meg ollyan, lehet hogy álmodtam, de Angliából e-bayről hétfőn reggel rendelt borotvapengém szerdán már itthon volt. Lógisztikailag kivválló.

Idehaza meg mi van? Darazsak költöztek a postaládánkba, postás egy rövid üzenetet firkantott az egyik levelünkre: "Darazsak vannak a postaládában! Kérem szedjék ki!", majd egy laza mozdulattal átcseszte a pakkot a kerítésen. Lazzzaaa, tiszta ámeríka.