Égett, mint a szar!

Jajj de mennyi segglyuk van ebben a városban!

Aszittem, az alábbi történet csak a pirotechnikával telibaszott filmekben lehetsegges, de nem! Reggel leszállok a villanyosról, langy és kellemesen büdös szellő fújdogál a Duna felől. Tulibunkó menedzser elvtárs szintén száll le a sárgáról, meg még egy páran. Büdös paraszt menedzser állat két lépésre az ajtótól megáll, gondolja ez a tuti hely egy jó kis rágyújtásra, kezében az aznapi, tehát mai tökkkéletesen ingyenes Metropopo, nem ám nyócvanhatezerkétszáz forintos Kesfló vagy valami. Toporognak az utasok, mint a tojó galamb, mert leszállni eléggé nehezkes ettől a baromtól. Kezével és az ingyenes fossal árnyékol a szellő ellen, ekkor az öngyújtó úgy dönt, ideje felnőni és lángszóróként üzemelni, persze ilyen 50 forintos fos volt. És ez az állat nem veszi észre, hogy a tekintélyes napilap közben tüzet fogott. Mire az egyik utaspógártárs ráüvölt: -Ez az! Legközelebb előtte öntsd le magad benzinnel!

Magyar kivi

Na hát meg olyan!
Már megint néhány szösszenet ebből a ganaj városból.

Egy rosszarcú degenerált alkesz a másiknak:
- Hát bazeg! Olyan hülye vagy! Téged a földdel kéne egyenlővé tenni!

Keleti pu, zöldsegges standnál ősmagyar, fajbunkó, hatalmas faji öntudattal, nézegeti a kínálatot, megakad a szeme az olasz kiwi feliratú táblán.
- Hö, miazhogyolaszkivi? Mi ez már? Mér' kell ez? Mér nem lehet magyar árut árulni? Hö?

Szintén a Keletinél, kosztümös nőci az öltönyös haszonállatnak:
- Jaj, hát te mekkora bunkó vagy! Bazdmeg! Kurvaélet!

Előre madzsarok! Lesz ez jobb is!

Kiszámolta

Jajj, hát meg ollyan!

Minap felszált a 7es buszra Büdös Bácsi és Büdös Néni. Gondolom, már legalább reggel óta nem látták egymást, hát nekiláttak megbeszélni a nap eseményeit.

Büdös Bácsi: - Oszt bótba' vótá'?

Büdös Néni: - Ja baze'! Vótam! Hát bazeg! Megyek a henteshe', oszt mondok csirkeszárny! A' nicsen! Hát akkó farhát! Bazeg! 600ér akarja anni! Há' mondom, bassza meg, há' lopom én a pézt? Mit gondó? (Monnyuk, ránézésre, szerintem igen!)

- Hö! Bassza meg!

Büdös Néni: - Akkó meg megyek veszek mondom tojást! Kurvaannyát! 300 a tojás! Hát!

- Micsoda? 300? Há hogya'? Hotyhoty 300? Há' mi?

- Mondom, bazeg 300! Nem? Bazeg! 6 forint egy tojás, akkó 10 darab az 300 nem, bazeg?

Nem fér be!

Hát, hogy mennyire itt a válság, az az utcákon is látható! Paraszt magyar Genyószitiben hogy éli meg a válságot? Nahát a minap láttam!
Üllői út Körút sarok Panasonic szalon, nem ám bót! Paraszt gyün ki a szálónból, egyedül próbál cipelni egy 86412 méter képátlójú plazmakurvannya tv-t, gondolta, válság van, befektet valami tartósba! Gyorsa' gyerünk vegyünk plazma téjvét anya!
Monnyuk, hogy a tajparaszt Panasonicosok mér' nem bírtak az öreg tahó alá tolni legalább egy nyüves molnárkocsit, hogy azon tologassa a 612 kilós plazmát, ha már megvette 2 millijójért, azt nem tom.
Na, öreg puki cűgöli a dobozost, nyög, meg káromkodik mintaállat. Közel a cél! Kicsúszik, lebassza a doboz sarkát a sutykos aszfaltra, kurva nagy káromkodás. Sebaj, ismét nekifeszül hősünk.
Odaér a kocsi mellé, mely mi lenne más, bassza szájba, a nyomorult atka! Lerobbant fosom 1500ös Lada! Hősünk lehelyezi a dobozolt szuper készüléket a járdára, és már lelki szemei előtt lebeghet, hogy de fasza lesz ezen nézni a gazda tévét!
Dehát most jön a fekete leves! Baszod! Hát a cucc nem fér be!!!!!!!!!! Viheted pupon te fostarisznya! Ennyi pézért fektettél volna be egy normális kocsiba!

Szógálunk oszt védünk!

Fényes nappal, Genyósziti, Joe circle road. Kis nyüzüge cigány csóka elkezd üvölteni a zasszonyával, mint a sakál. Az a piszok nőszemély nem átallot visszapofázni, erre kapott két fülest. Arra jár kel jóérzésű pógár, tisztes távolból szemlélni kezdi az eseményeket, és tanácstalanul tekinget jobbra-balra. Végre feltűnik két fakabát. Hősünk elibéjük siet és nagy igyekezettel magyarázni kezdi, hogy hát ottan egyik cigán üti a másik cigánt! Biztos urak! Hát valamit kéne tenni! Mégiscsak belváros, fényes nappal!

Két rendőr neki áll mutogatni, hogy azok ott-a?

Azok, te tahó! Mér' hányan ütlegelik még egymást????

Két bunkó rendőr nekiiramodik, beérik a turbékoló gerlepár, közrefogják őket.

Majd szép nagy ívben kikerülik, és röhögve visszapillantanak az események alakulására kíváncsian.

Hősük a távolból figyeli az Akció csoport közbelépését. S mikor azt látja, amit lát, jó nagy ívben széttárja a karját, és jó hangosan csak ennyit mond: "Na, ez mijafaszom vót?"

Szar arc in da hósz

Hát, hogy miért hor a Főd a hátán ennyi parasztot? És hoty a büdös picsában van az, hogy ezek nagy része Genyószitiben vert tanyát?

Itten e, ahun gályázom, nahát szóval, belváros, meg minden lószar, lakóház. Abban a mi kis irodánk. Három szinten szinte minden. Ganéfalvai tahó szőröstalpú büdös parasztok! Mán akik itten lakóközösséget alkotnak, vagy mi a rák! Hát pógárok, nya!

Mindenik feszt idejön nyavajogni, azt azért hozzáteszem, nem mi vagyunk az egyetlen cég a házban!

Kurva nagy kartondoboz a kukák mellett: mán csoszog is befelé az egyik vín szipirtyó, hogy aszongya: - Mán megint telerakták a kukát kartondobozzal!

- Hát kézcsókom! A doboz, én legalábbis úty láttam, hoty a kuka mellett van! Másrészt, mi a fasz közöm van nekem a dobozhoz?

- Mert maguk rakták oda!

- Na, apád faszát te tahó! Takaroggggy!!!

Úristen! A körfolyosón dohányol az embör fia néha. Jön a vín buzi a szomszédból:

- Mit gondolnak, miért vittem el maguk elől a virágládákat?

- A mi virágládáinkat? Szóval maga volt! Hát biztos kleptónak taccik lenni!

- Azé vittem el, hogy itten nekem ne dohányozzanak!

- Nem magának dohányzunk!

- Én meg majd jó főjelentem magukat!

- Mi van????????

Másnap jön a ház üdvöskéje, vín dzsipszi takarítónő, hogy aszongya hogy:

- Panasz van magukra! Dohányoznak a folyosón!

- Há hol a búbánatos tökömben dohányoljak, mán ha meg nem sértem, aranyoskám?

- Panaszkodnak, hogy hamu vann a fődön, meg a folyosón!

- Maga a takinéni, takaríccson!

- Meg béhorggyák a lakásba a hamut a cipő talpán!

- Hát, na! Ki mit gyűjt! Meg amúgy, egy: lábtörlő! Kettő: az senkit nem zavar, hogy a gennyes szar fosom uccáról a cipellőn a kútyakulát is béhorggyaja lakásba? Tessen innét takarodni!

A következő: hát ugye nálunk általában még este 10-kor is van élet, setétben ugye mégsem lehet... Jön a vín kurva szemben lakó, hoty:

- Maguknál állandóan ég a villany!

- Nasésaztán?

- Bevilágit hozzám! Zavar!

- Tessen talán béhúzni a függönyt!

Erre a lehető legintelligensebb über magyar válasz csattan:

- De én nem akarom béhúzni a függönyt!

- Hát én meg nem akarom leoltani a vellanyt! Húzzon el drága!

És ez így megy minden nap! Hajrá magyarok! Ez az igazi jó ejrópaji mentalitás! Ezzel a zseniális hozzállással még egyszer győzni fogunk!

Halállista

Hát mag ollyan, hogy gondoltam ideje lenne mán csokorba gyűjteni, amit kibányászottul rühellek Genyószitiben, csak, hogy nehogy elfeledjem:

1. Rühellem az erőszakos gennyes kisnyugdíjasokat, akik gyöngeséget színlelnek a megállóban, de amint megjön a busz/villamos/troli/metró rögtön szétszórnak maguk körül mindenkit, csak szálljanak mán fel minnél előbb! Hova a picsába siettek? Kezdődik a Balázs só? Tetvek!

2. Rühellem ugyanezeket, akik körömszakadtáig küzdenek egy-egy szaros ülőhelyért! Rohadjatok meg! Mocskok!

3. Gyűlölöm a seggfej genyósziti lakosokat, akiktől nem lehet leszállni a tömegközlekedési gyenókról, mert hol állna meg isten barma, ha nem az ajtó előtt rögtön, és arréb nem vonszolná rüszmeteg testét, csak tipródik, hogy had szálljak mán fel mihamarább! A kurva anyátok! Sokkal hamarabb felszállhatnátok, ha engednétek a leszállókat! Dögöljetek meg! Primitív állatok!

4. Undorodom azoktól, akik suttyomban belefinganak a légtérbe a combínón, mert ez a rohadt villamos lénkondival fölszerelt, és a ventillátor fölkapja a szagok és ezer darabban fröcsköli vissza a gyanútlan utas képébe fél órán keresztül, és a szag csak kering-kering! Szarjatok be! Undorító nyomoroncok!

5. Gusztustalan állatnak tartom az összes kibaszott csövest, főleg ha felszáll a villamosra, és ott kezd el kipárologni, mint egy utolsó varacskosdísznó! Állat nem lehet ilyen büdös! Rohadjatok el! Állatok!

6. Kikérem magamnak, hogy a MÁVÓS és BKVés köcsög jegyellenőr aszongya: "Hö, köszi!" Tegezzed a kibaszott kurva nénikéd, te ganaj! Baszóggy meg!

Mára ennyi, de lesz még folytatás!!!!! De most aszem, kitomboltam magam!

Hüje vasutasokkal nem foglalkozom!

Mert én mindig azt hiszem, hogy egy téma már kimeríthetetlen, egy parasztság már fokozhatatlan! És mindig kiderül, hogy tévedtem!

Tegnap is!

Húzok haza, irány a Keleti! De fasza! Késik az előző vonat! Még a végén hazaérek hamarabb! Hát az öröm nem tartott sokáig! Ücsörgök a szerencsésen elért késő, egyel hamarabbi vonaton, közben megérkezik az, amivel eleve mentem volna, még mindig csücsülök, megjön a következő vonat. Hangosbemondó bunkó egyre harsogja, hogy a vonat, amin ülök 20 perec késéssel indul! Dehát basszátok meg! Már több, mint 30 perc a csúszás! És, mintha Badár vasutas kapcsolt volna, hirtelen kijavítja mondókáját: 30 perec késéssel indul! Fasza! Műszaki okok miatt! Az egyik utasnak kezdett a töke naggggyon tele lenni, és lelibbent a szerelvényről, egyenest a vonat mellett tanácstalanul, minta tojó galamb toporgó forgalmista pistához: hogy hát mégis mi a büdös picsa az a műszaki ok, ami miatt nem tudunk hazajutni? Nem esik, nem fúj, nincs hó, a nap se süt! Ideálisak a körülmények. Erre a nyomurult kis forgalmista bévallja: Eltűnt a kalauz! MI A PICSAAAAAAA???????

Újabb percek múlnak, valahonnan leakasztanak egy kallert (aki a későbbiekben, mondanom sem kell, nem is kért senkitől jegyeket, bérleteket, hanem szerényen remegve meghúzódott a vonat elejében, én inkább kikötöttem volna elé!), végre indulhatunk! Ja! Nem! Mert most akkor el kéne dönteni, hogy a 3 vonat közül mellik is induljon előbb? A mienk? Az egyel későbbi? A közben beérkezett kettővel későbbi?

Háháh!! Tutú! Bemonnyák, hogy a milyenk indul, kb. 20 másodperccel később, azt, hogy a kettővel későbbi! Most akkor megint mi van? Mindenki ugrál le a vonatról, kezdődik a lincs hangulat! Valaki végre rákérdez a forgalmistánál, hogy akkor most mi a fasz van? Oké oké! A milyenk indul akkor! Na végre! Öreg fos, kilincses ajtós mocskos vonat, ehhöz képest a hangosbeszólogató még búcsúzóul közli: A vonat ajtajai önműködően záródnak! Kérem vigyázzanak a fel és leszállásnál!

Te meg kapd be csórikám a vasutas tökömet!

És ha már így, hát itt egy ÜP! Dugd fel jó magasra, és aztán este felül jöjjön ki!

Hello tourist!

Na hát itten vótak a rokonyok Ámerikábúl! Gondolták, ha mán itt, meglátogatnak minket is! Ok! Délibe érkeztek, Keletibe kölötött eljutni. Hát oszt vat érdemes megnézni? Túristailag, vagy a riöl Genyósziti? Nohát túristailag belőttük a célállomásokat: Batyi Duma part, Országház, Vörösmarty tér, Váci strasse. Persze kibaszásból lehetett vón mondani, hogy hát akkor nézzétek meg a szétcseszett Astoriát, sétálgassatok fent és lent a Blahán. Na mendegy. Később meglettek kocsikáztatva a Genyósziti trefik dzsemben, hogy hát dzsaszt lájk hóm! Minden szép, minden fasza! Tisztára, mint Hofinál, mikor hazajöttek az ámerikás mazsarok Losziból. "Hát hogy éltek itthon? Jól! Na, dehát egy kicsit bővebben! Nem jól!" Hát erről ennyit!

És a dugóban csücsörögve, felröppen a kérdés: - Miért van az, hogy ülnek az emberek a kocsiban, itt Pesten, és mind csak néz ki a fejéből, mintha semmi nem érdekelné őket? Itt nem nem mosolyog senki?

- Hát isten hozott itthon! Ez itt Genyósziti, az érdektelen bamba birkák földje! A holtak földje, zombik városa!

Mert ez Genyósziti! Itt ilyenek a pógárok! Birkuci! Ezért lehet őket mindig rávenni egy jó kis tüntetésre, ezért lehet nekik bemesélni, hogy a főpolgármesteri székbe legmegfelelőbb személy Demszky elvtárs, hogy a kátyúk értünk vannak, és hogy van olyan honatya, ki nem lop, és a népért van, elhiszik, hogy a világ közepe Genyósziti, és azon kívűl bizony nincs élet, bár nagyon benne sem!

Mert érték a hulladék

http://www.metropol.hu/gazdasag/cikk/291894

Na de most komolyan! Hát basszus! Ezt a remekbaszabott cikket ma olvasgattam a Metro, hoppácska! Pardon! Metropol című sajtóremekben. Osztán, hogy aszongya, hogy! 2000 azaz kettőezer db még használható, vagy kisebb javítások elvégzése után újra üzembehelyezhető vagont sikerült a MÁV Cargo vezetőjének és kis csapatának eladni hulladékként! Na mondom, ezeket jól lefülelték úgy kell nekik! Szép munka volt fiúk! Aha! Az eset évekkel ezelőtt történt. Na, itt el is gondolkoztam egy pillanatra, hát akkor hogy is van ez? Valahonann kigördült néhány ezer vagon, mindenki szeme láttára, és senki nem vett észre semmit? Hát hol a picsában élunk, könyörgöm? Ha valaki eladná a Lánchidat, szerintem itt az sem tűnne fel évekig! Pedig hát kihallgattak szemtanúkat is! Hát akkor most már tényleg mijja tököm van? Voltak szemtanúk! Vagy, ahogy B.S. mester mondotta egykoron "Vannak tanúk!" És, ha vannak tanúk, azok miért csak évekkel az eset után jöttek rá, hogy láttak valamit? Ez már megint olllyan szinten büdös, hogy átszaglik az eltörölt seggemi határokon is! Hogy viríthatott az ostoba mosoly a MÉH felvevőhely emberének bárgyú, egész napos semmittevéstől ködös arcán, mikor begördült az udvarra a 2000 kocsi! Mázsáljad, cseszd meg!

LOPJATOK CSALJATOK HAZUDJATOK, HA MÁR EGYSZER VEZETŐ BEOSZTÁSBA KERÜLTETEK!!

Jobb lett volna a 2000 vagont a büdös bunkó sztrájkoló vasutas tahók között szétosztani, hogy nesztek, itt a rátok eső rész a MÁV Cargo eladásából!

Vagy lehet, hogy eleve ez történt? A vagonokat nem is adták el, hanem szétszórták a melósok között frutti helyett? Követelem, kukkantsanak bé a rendőr nyomozó urak minden vasutasnál a bokor alá, hátha ott rejtezik egy vagon! Meg lesz az idővel, csak keresni kell!

Mert a vagon nem vész el, csak átalakul! Mondanám, hogy kapjon a MÁV mán megint egy nagy büdös ÜP-t, de már nem tudják hová rakni.

Keleti Pályaudvarom van ócsón eladó!

Gyúccsá rá!

Hát meg olyan! Mióta világ a világ mindenfelé láthatunk kérgeslelkű dekkvadászokat nagyvárosaink utcáin. Bár én egy ideje úgy vettem észre, hogy ez a szakma bezony, mintha kihalóban lenne, de az is lehet, hogy nem járok-kelek eléggé nyitott szemmel a világban!

Mindenesetre ma úgy éreztem, hogy e "szép" és "nemes" kétkezi munka mintha röneszánszát élné!

Vannak, akik kézzel vadásznak, elejtik a zsákmányt hosszas cserkészés után, vadászterületük a mindenféle tömegközlekedési megállók és járdaszigetek. Csak azt szívja az igazi dekkvadász, mit maga ejtett el, olyan, mint az oroszlán a szavannán, nem éri be az elévetett konccal! Ő csigerettát nem kéreget, vadászni szeret! Mindennél jobban áhítja a vadászat izgalmát! Ma a kézi zsákmányszerzési módok mellett felfigyeltem egy új vadásztechnikára! A csapdaállítás! Öreganyám bóklászik, két szatyor a kézben, na mondok, beztos vásárolni vót, de csak az egyik cekker megtöltésére volt elég a nyögdíj! De nem! Szépen, szisztematikusan végigjárta a kihelyezett csapodákat! Óvatosan közelítve a kukának álcázott csapdákat, egy váratlan mozdulattal megragadja a kuka elejére rafináltan fölszerelt csikk gyűjtőt, és egy határozott mozdulattal megtekerintve annak tartalmát az üres staneclibe zúdítja. Majd a csapdát eredeti helyzetébe forgatva oson a következőig.

Szinte látom, ahogy hazaérve kiborítja zsákmányát a konyhaasztalra, melyet előzetesen gondosan leteregetett ingyenes reklámújságokkal és katalógusokkal, és szépen elkezdi a válogatást. A méreten aluli darabokat böcsületesen vissza bocsátja természetes élőhelyükre, a szemetesbe, míg az igazán kapitális darabok egy üres margarinos dobozba gyűlnek szépe. S mikor ezzel végzett, kiválaszt egy szép egészséges dekket és elégedetten hátradőlve rágyújt és nagyot sóhajt a kimerítő vadászat után!

Egészségére öreganyám!

Zombik városa

Hát megint vót augusztustalan 20-i fireworks, teljes elsötétítés, rohadt nagy szél meg minden, ami ilyenkor kell a pógárnak!

Az a baj, hogy későn jutott eszembe, micsoda nagyszerű lehetőséget passzoltam el e tsodálatos napon, estvén! Minden elsötétül fél órácskára, közvilágítás kikapcs, Genyósziti pógárai milliószám lepik el a Duna partot, szemüket az égre szegezik, és, mint George A. Romero nagyszerű filmalkotásában a zombik, ha tűzijátékot lőnek föl a még élők, a pógárok számára megszűnik a külvilág és nem létezik más, mint a fellőtt adóforintok fénye a Dunán! Egy-két száj szélén még a nyál is végig csordulhatott észrevétlen, s hangtalan placcsanással landolhatott az ünnepi cipellőkön! De ki vigyáz a városra addig?

Hát, ha hamarább kapcsolok, felszerelhettem volna a háztartást egy-két holmival, lehetett volna plazama tv-m, mint a nagyoknak és a hitelből vásárlóknak! Ultramodern robotgépem, robogóm, és minden ami köllhet! De későn éledt bennem az ötlet, sebaj! Elteszem jövőre! És 2009 aug. 20-án lesben állok, és mikor elsötétül az agyilag amúgy is setét város, Al Bundy után szabadon kiadom a jelszót: "Nem érek rá! Megyek fosztogatni!"

"Forró nyári délután volt..."

Tegnap egész nap az a jó öreg nóta járt az eszmben, melyet hajdanában danában még az Anyátok zenekar írt, s nagyjából arról szól, hogy forró nyári délutánon a skinheadek napozgatnak, labdázgat a budapesti punk gyerek, az avantgardok mosolyognak, van ott nehány róker is, de jön egy részeg öregember és megnyit egy tűzcsapot, és ürülékben fürdik egész Budapest! Na! Nem egy nagy művészi értékkel bíró alkotás, de ma már nem hallani ilyet, manapság csak a népbutítás, az altatás dívik. Ölelj át, meg jaj de nagyon szeressémán, itt a napfény a tengerparton, ölelj meg lágyan aztán nyald meg a herém! Mindez azért, mert elfedik az igazságot, amíg ezt hallgatod, el vagy bódítva, nem kell észrevedd a valóságot, így nyugtatnak, leszedálnak! Néha van egy-két jó kis tüntetés, bár gyanús, hogy ezt is csak a politikus közeli vállakozói csoportok miatt robbantják ki. Mennyünk Józsi! Szeggyünk fel némi térkövet, hajingáljuk össze-vissza! Tépjünk föl egypár padot he!

Másnap ki lehet írni a tendert, XY politikuss rokonya meg gyorsan megnyeri a pályázatot, lehet kövezni, padozni meg miazmás. Jövő hónapban majd nyerje meg a Béla!

Pedig, itt a valóság! Kombínón vín puki bűzlik és üvölt a telefonba, miközben egy síbotra támaszkodik: "Nem érdekel! Megmontam! Nem az én hibám! Megmontam, hogy számla nélkül ennyibe kerül! Akko is! Nem érdekel!" Az persze nem derült ki, mi volt a vita tárgya, mindenesetre annyit mindenkinek sikerült leszűrni, hogy a Papp Józsinak a kurva annyát, bárki is legyen szegény, és különben is ő tehet mindenről! "Ércse meg, ez éngem nem érdekel! Haggyon békin, itt van nálam most is több száz könyv, le kell szállnom! Nem érdekel! Bazd meg, nem érted! Jó! Leszállok!" És lebassza a telefont, és a síbotról kiderül, hogy nem is az, hem kiskocsi! Rajta nyolc-tíz kínai piacos szétronygolódott sporttáska, bennük egy rakás könyv! Na, hát aki a könyveket szereti, ugye! És nekilendül, mindenki szanaszét gurul, mint a tekebábuk, az öreg meg kűzdi kefelé a Blahán a kiskocsit, miközben semmi hoppá bocsánat!

Hát ez Genyósziti!

7-es buszon vénkurva kézen vezeti unokáját, és mintegy jégtörőként használja az üresen kandikáló ülőhely elérése reményében, mert hát a cél szembesíti az eszközt, mire hazaértek, szegény kissrác, szerintem csupa kék-zöld folt volt!

Ennyi élményre jól meg is eheztem, na, mondok dobjunk gyrostot! Megkapom a mannát, mögöttem áll korunk hőse, a bajszos paraszt pesti, és rendel eképpen: "Khéjt gyros lesz! Elviszem, de nem kő bécsomagolni!"

Hát örültem, hogy hazaértem! Genyópolisz! És ide akarunk mi Olimpiát? Vagy bármit?????? Basszátok meg!

Valami bűzlik Genyószitiben!

http://nol.hu/budapest/cikk/502514/

Hát tessék kérem! Úgy látszik az illemhely porblémák másokat is izgatnak, de mint a Népszabi cikkéből kikandikál, igencsak szar a helyzet. És bár ezzel Genyósziti vezetése, úgy tűnik legalábbis, tisztába van téve, szarnak bele! Ebből is csak üzlet, reklám, marketing, szarakodás! És amíg a helyzet majd megoldódik 100-150 év múlva addig adottak a fák, parkok, árnyas ligetek! Szarásra, hugyozásra fel! Le a sliccekkel! Majd amikor "ürülékben fürdött egész Budapest", talán Demszky elvtársék is észbekapnak, vagy hajba a haverokkal! Vagy nem, inkább ez utóbbi lehetsegges!

"A köztéri illemhelyeket tekintve Budapesten a két világháború közötti időszak számít az aranykornak, a ma általában üzlethelyiségnek kiadott, díszes rácsozatú mellékhelyiségek akkoriban létesültek, döntően a Nagykörút vonalán. " Na azért ez egy szép mondat, klotyó aranykor!!

Harcra fel! Induljon a szarcsata! Jöjjön az újabb aranykor!

"A tenderen négy éve hirdettek eredményt, a nyilvános vécék kategóriájában " - mint az Oscar gála! Szar kategóriában első díj: Genyósziti!

"Végül kiderült, hogy a tender keretében telepítendő illemhelyeket nem lehet szinkronba hozni a fővárosi szabályozási kerettervvel" - hát asszem, ezen nem köll sokat magyarázni! Nem is Madzsarisztán lenne, ha szinkronba lehetne hozni!

Már megint van mire büszkének lenni! Lehetnénk például az EU legnagyobb ürülék és pisa (hoppá, az együtt ÜP!) exportőre! S akkor nálunk a szart is aranyárban lehetne mérni!!

Hugyos Józsi Pesten

2008. augusztus 5. kedd, Madzsarisztán, Genyósziti, Józsi körút

Hát hogy mennyi büdös tahó állat él ebben a városban, az már szinte elpékesztő! Gondoltam, kinézek mán a gályahely erkélyén, szívok egy kis friss szmogot. Hát érkezik ám egy úri ember, amolyan igazi büdös tahó kinézetű, gondoltam, is, hogy na ez egy igazi büdös tahó, már csak azért is mert irgalmatlanul vakargatta, csavargatta kínai piacos farmergatyáján keresztül a bránert. Gondoltam, szifilisz, vagy valami kis nemi identitás fertőzött porbléma.

Begördül pont az erkély alatti fához, mondom fényes nappal, belváros!!! Előveszi loncsos ordenáré faszát, és elkezdi telibe huggggyozni a szegény mit sem sejtő fát, melynek szomszédjának tövében azóta is ott figyel a múlt heti kutyakula!

Majd a jóleső huggyantás után bráner elrak, cipzár fel, és, mint aki jólvégezte dolgát tovább korzózik és élvezi a pondró primitív életét! Hát ismételten csak gratulálni tudok! Remélem, egyszer beragad a slicc és bécsurog a gatyókába a sárga!

Te mocskos állat!

Pénz beszél, kutyaszar táncol

Nem újkeletű, hogy Genyósziti utcáit már lassacskán teljesen ellepi a canis merga, más néven a kutyaszar! Hiába tiltás, büntetés, fenyegetés! A kutyaszar köszöni szépen, él és virul!

Épp az imént voltam szemtanúja egy gyönnnnnyörű jelenetnek a Józsi körúton. Mindenütt szépen kiültetve fák végestelen végig Genyósziti nagykörútján, egynémely fa még bírja a gyűrődést e friss fővárosi levegőben, van mely csak vegetál. Annak idején vasrácsokkal borították a fák tövét, nemtom mijja szarért, talán azért, hogy azokat jól el lehessen lopni, mint ahogy el is lopták jó részüket. Na mendegy, egy ilyen ellopott rácsos fa mellett törpént az eset. Kretén fővárosi pógártárs, ki azt hiszi magáról, hogy a hölgyek szívét mind megdobogtatja faszfej kinézetével (ki buzis fülbevaló 2db, ezüst karperec, valami köcsög nyaklánc, kínai piacos hárli dévidsonos póló, szűk farmer, valami getymó cipő, és mindehhez kb 60 éves), ilyen vín majomból amúgy rengeteg szabadult rá genyószitire, férfi és női kivitelben is, brrrrrr! Sétáltatja az ocsmonda veres kútyáját, mely hát na van ilyen, a fa mellett elkezd engedelmeskedni a természet lágyan hívogató szavának, s oda szarik egy oltári nagy gőzölgő kulát a fa mellé a járdára. Na oké! Ilyenkor jóérzésűek micsinálnak? Zacsesz, lapát, kesztyű, kula fölszed. Na, de nem így hősünk! Ő annál derekabb legény, mintsem lehajoljon! Cipője orrával a fa tövébe rugdossa a még gőzölgő szarkupacot, majd óvatosan megközelítve a fát, a cípőjére kenődött kaksit a fa törzsére keni akkurátusan, majd a távozás hímes mezejére lép! Ez kb 1 perces művelet volt, szerintem lényegesen kevesebb időtt vett volna igénybe behajlítani azt a kemény magyar derekat, és fölszedni a csomagot! Különben is még jól jöhet bármikor, monnyuk egy gonosz szomszéd ajtaján szétkenni, vagy mittom én.

Dehát aki paraszt, az paraszt! Über Paraszt! Egy zsák kutyaszar kíséretében ezennel kiosztok egy nagy büdös gőzölgő ÜPt Budagenyósziti kutyásainak!

Budapest, kulturális főváros

Na hát meg olyan! Elmentem ügyintézni ide, oda. Gondoltam, kifigyelem, hogy hány üvöltözés, beszólás, miazmás történik rövid, mintegy 40 perces Genyószitibeli vándorlásom során. Hát megérte! Rá kellett jönnöm, hogy Genyósziti valójában méltán pályázhatna a Kultúra fővárosa címre, már ha van ilyen. Élményeim alapján ismertetem a város kulturális programjait:

Rákóczi tér: kosztümös vínasszony, mobilon csacsog, valószínűleg az aznap esti színielőadást szervezi: "Nem érdekel! Én levettem róla a kezem! Majd a főnököm...", majd beleüvölt a telefonba: "KURVA ANYÁD!!!!!"

Blaha: valószínűleg az Indul a bakterház című regény színpadi változatát próbálják: üvöltés: "SANYI! SANYIII! Süket vagy BAZD MEG!"

Wesselényi utca: barátságos sportmérkőzésre edzhetett az idézett fiatalember, aki torkaszakdtából üvöltötte: "EZ AZ BAZD MEG!!!!"

Wesselényi utca és a Király utca között a kombínón két huszon éves szerintem egy kiállítás képeit elemezgeti: "Láttad, hogy nézett ki bazd meg a köcsög!"

Oktogon: fiatal hölgyike, bár az eső épp csak csepergett, de esernyővel igyekezett a villanyosra, valszeg zsonglőr bemutatóra készült, közben jól fültövön vágott az ernyővel egy mokány kis cigány gyereket, mire az ki is fejezte nemtetszését: "Te hülye picsa!"

Andrássy út: gondolom az öltönyösgenyó éppen steppelni akart, de kutyaszarba trappolt: "Bazd meg! Büdös picsába!"

Még mindig az Andrássy út, úgy látszik, ez afféle kultúrzentrum: Lukács cukrászda bejárata előtt hajléktalangenyó próbálja eldanolni a Csiga-biga gyere kit, de helyette csak egy jól megtermett zöld meztelencsiga ugrik ki a gigájából.

Kodály körönd: két alkeszgenyó éppen arról társalog, hogy adójuk 1%-át mellik rászoruló kulturális intézménynek adják: "Hát éntőlem aztán kérhet bármit, úgy elküldöm a picsába faszomba!"

Aradi utca: valószínűleg egy Rejtő bohózatot próbálnak éppen kaputelefonon keresztül: "Jó napot kívánok! A villanyszámlás vagyok! Be teccik engedni?" "Kapd be!"

Székely Bertalan utca: két melós gondolom, a tegnapi opera előadást vitatja meg: "Hát te baszod, hogy a kurvéletbe lehet így rikácsolni, kurvaélet!"

Hát, ennyi kultúra nálam már kicsapja biztosítékot! Elég is ennyi ebből erre a hónapra! Jó ez a város! Igazi Über Paraszt city!!

Védtelen nőre támadtak az orkok

Az orkok bizony nem a becsületes harcmodorról híresek! Ezt ma reggel is sikerült bebizonyítaniuk a Keletinél a metró aluljáróban, ahol 6 db, azaz hat darab BKV ellenőrork (4 db hím és 2 db nőstény típusú) kellett egy kb. ötven éves szemüveges nő legyűréséhez. Volt üvöltözés, rángatás, káromkodás, lökdösés, tehát az egész ork arzenált felvonultatták!

A BKV mágusainak szolgálatában álló ellenőrorkokkal bizony jobb, ha vigyázunk, kegyetlenebbek, mint az uruk-hai! Nappal is és éjjel is vadásznak, kerüljük őket ahogy csak lehet, mert nincs bennük egy szemernyi böcsület sem, nemre, korra, felekezetre való tekintet nélkül lecsapnak áldozataikra!

Kénytelenek vagyunk hát a BKVt ismét egy ÜP-vel jutalmazni, csak nehogy elbízzák magukat! A díszdobozos jutalom orkokádékot mellékeve küldjük, javaslom, hogy jó vastagon kenjék be véle fejüket a BKV vezérmágusai. Állítólag hajhullás ellen is kiválló!

Amúgy igazán lehetne az ellenőr karszalag is önkényuralmi jelkép!!

A XXI. század lovagjai, avagy parasztból is lehet nemes vitéz?

Hát meg olyan! Hogy már megint egy esős nap Genyószitiben, tiszta England! Gondoltam, ma kipróbálom, milyen is ernyővel közlekedni, tényleg olyan roppantul bonyolult dolog-e, mint ahogy azt Genyósziti lakosai próbálják elhitetni a külvilággal? Fogtam hát a tajparasztság eme újkori szimbóleumát, s neki a kalandoknak! Hát bazze! Lássanak hát csodát kicsik és a nagyok! Egy kis odafigyeléssel meg lehet csinálni, hogy nem baszod ki mindenki szemét, nem fröcskölöd pofán a gyanútlan pógártársat! Nekem legalábbis, nem akarok szerénytelennek látszani, de sikerült!!!!!

Persze voltak mán megint kivételek! És már megint nem értettem, hogy miért az aluljáróban, miközben várjuk a metrógenyót kell összecsukni, persze csak félig az ernyőt? És mivel csak félig van bécsukva, nagyobb helyet foglal, tehát jól össze lehet baszni vele mindenkit aki mellett elmegyek, dehát kurvanyád! Ne bennem törüld mán szárazra az ernyődet!

A legszebb, amikor azok a baszott hosszú, hegyesvégű ernyők kerülnek illetéktelen kezekbe! Naná, hogy a tajparaszt jól megmarkolja a nyelét, mintha faszt szorongatna, hegyes végével hátra lengeti, mint paraszt a kaszát, az emberfia meg örüljön, ha megússza tökönbököm szúrás nélkül a kalandot! Jaj, hát legeslegmégszebb, a hosszas csatározásokban megroncsolódott nyitott esernyő, melynek borítása már felszaladt egy két küllőn, s az ernyőnek legalább egy küllője hegyes végével a látógömböd előtt kaszál!! Azt nagyon bírom!!

S kijössz a metróból, már láthatod, hogy korunk lovagjai készülnek a tornára, s a lépcsőn felfelé haladva, mint a középkorban, ha kardok repültek ki pengve hüvelyükből, hallhatod hogyan csattognak az ernyők kinyílva, csatára indulva!! És felhangzik a fejekben a kürt, és indul a horda felfelé, gyermeket, öreget, diákot és pógárt borítva! Lássuk ki lesz a győztes? Ki éri el az ajtaját éppen becsukó villanyos seggét elsőként?

Kard ki kard faszfejek! Ha harc, hát legyen harc!

A postás holló visszanéz

Ja, hát meg olyan, hogy a Magyar Királyi Postára nékem is van egy sztorim!

Történt egyszer, hogy bétévedtem a Rákóczi úton lévő kis postára, közel az Astoriához, hát na csekket köllöt béfizetni! Azt tudni kell, hogy erre a Postára, ha bemegy 5 ember ki kell tenni a megtelt táblát. No! Bementem, sehol senki, csak a kb 65 éves kökeménynek látszani akaró biztonságos úr rebegteti petyhütt szempilláit, s próbál ébren maradni. Roppantul meg is örül érkezésemnek, jaj de jó ma is történt valami, és boldogan odaröfögi, nagyjából azt, hogy Jóoü napoztrtrrtr k vádfgrok!

Ne mondom, még a végén barátok leszünk, apa!

Megyek az ablakhoz, ahol mondom, nem áll senki! Tolom be a csekket az ablakon, kotornám elő a pénzt, mire felhangzik egy velőfagyasztóan rideg hang a túloldalról, odaátról, ahol az igazság rejtezik Mulderék szerint: -Sorszám?

Én: - Hmpff? Tessék?

Hang: - Sorszám?

Én: -Millen sorszám?

Hang: - Sorszámot kell húzni! Azzal kell idejönni!

Én: - MI VAN????

Hang: - Ott a sorszámosztó gép! Húzzon sorszámot!

Én: -Há' de nincs itt a kútttya se! Nem mindegggggy?

Hang: - Nem! Új szabály van!

Na mondom az mán minnnyá más! Szabályazszabály, rohaggymeg!

Tényleg ott volt a posta közepén felállítva egy kis baszina, amiből lehetett sorszámot húzni, csoda, hogy nem estem benne hasra! De, hogy minek azt ma sem értem!

Mindegy! Húzom a számot, ha jól emlékszem, olyan tizenvalahanyadik volt aznap, késő délelőtt volt!!

Megyek az abalkhoz: - Hát csókolom! Újra itten vagyok ehun!

Hang: - Sorszám?

Én: - Tessék! Ehun!

Hang jókedvűen, mosolyogva: - Jónapot kívánok! Tessék parancsolni!

Hát hogy van ez??? Sorszám nélkül még egy redves köszönés sem. És mikor elindultam a kijárat felé, belépett egy újabb gyanútlan ügyfél, jó nagyot vigyorogtam a képébe, mert én már tudtam, mi vár rá!

No, hát ezért kis kedvességért, meg az előző postás posztért, és a leghülyébb, legügyfélbarátlanabb (ez milyen jó szó lett) hozzáállásért, ja és mert a mi faulnkban a postás asszonság a leveleket általában ad hoc jelleggel, random üzemmódban hajigálja be a ládákba (komolyan! levélosztás után olyan az utcánk, mint a felbolydult méhkas, mindenki leveleket csereberél). Na egy szó mint száz! ÜP-t nekik de gyorsan!! Egy zsák friss hollószart nekik!